Prebiotikumok és probiotikumok: mi a különbség? Egyszerű bélútmutató

A probiotikumok élő mikroorganizmusok; a prebiotikumok olyan anyagok, amelyeket bizonyos bélmikroorganizmusok táplálékként használnak. Röviden: a probiotikum mikrobákat visz a bélbe, a prebiotikum pedig a már ott lévő mikrobákat táplálja. Mindkettő előkerül a bélegészségről szóló beszélgetésekben, de különböző dolgok, és az egyikre vonatkozó bizonyíték nem vihető át a másikra.

Mik a probiotikumok?

Az amerikai Komplementer és Integratív Egészségügyi Nemzeti Központ (NCCIH) a probiotikumokat olyan élő mikroorganizmusokként írja le, amelyeket arra szántak, hogy fogyasztva vagy a testre alkalmazva egészségügyi előnnyel járjanak. Megtalálhatók az erjesztett ételekben, például a joghurtban és a kefirben, valamint az étrend-kiegészítőkben. A leggyakoribb típusok a Lactobacillus és a Bifidobacterium csoportba tartoznak. Az ISAPP 2014-es konszenzusos állásfoglalása is megerősítette a FAO/WHO definícióját, amely szerint a probiotikumok „élő mikroorganizmusok, amelyek megfelelő mennyiségben adva egészségügyi előnyt biztosítanak a gazdaszervezetnek” (Hill és mtsai, 2014).

Egy részlet itt fontos: a probiotikumok nem felcserélhetők. A hatások törzsspecifikusak, ezért az egyik törzzsel vagy készítménnyel látott eredmény nem vihető át automatikusan egy másikra. Az NCCIH azt is megjegyzi, hogy még sokat kell tanulni arról, melyik probiotikum mire hatásos, milyen mennyiségben és kinél.

Mik a prebiotikumok?

A Probiotikumok és Prebiotikumok Nemzetközi Tudományos Szövetségének (ISAPP) konszenzusos állásfoglalása a prebiotikumot olyan szubsztrátként határozza meg, amelyet a gazdaszervezet mikroorganizmusai szelektíven hasznosítanak, és ez egészségügyi előnnyel jár (Gibson és mtsai, 2017). A gyakorlatban ez többnyire bizonyos rostokat jelent, amelyek emésztetlenül jutnak el a vastagbélbe, ahol a mikrobák felhasználják őket; az inulin és a galaktooligoszacharidok jól ismert példák. Az olyan élelmiszerek, mint a hagyma, a fokhagyma, a póréhagyma, a zab és a banán ilyen vegyületeket tartalmaznak.

Prebiotikumok és probiotikumok röviden

	Prebiotikumok	Probiotikumok
Mik ezek?	Bizonyos bélmikrobák által használt szubsztrátok	Élő mikroorganizmusok
Mit tesznek?	Szelektíven táplálják a meglévő mikrobiótát	Meghatározott mikroorganizmusokat adnak hozzá
Források	Rostban gazdag élelmiszerek és néhány összetevő	Erjesztett élelmiszerek és kiegészítők
Mire figyelj	Nem minden rost prebiotikum	Törzsenként és termékenként eltér

Miért olyan fontos a rost?

Néhány élelmi rost eljut a vastagbélbe, és a mikrobák erjesztik. Hogy a különböző rostok hogyan alakítják a mikrobióta összetételét és a mikrobák által termelt vegyületeket, azt még vizsgálják. Hangsúlyozandó, hogy nem minden rost számít prebiotikumnak a technikai értelemben, és a válaszok emberenként eltérnek. Ezért sokféle növényi ételből bevinni a rostot szilárdabb stratégia, mint egyetlen összetevőt hajszolni. A változatosságot a miért szereti a bélmikrobiom a változatosságot című cikkben tárgyaljuk; a cinkről és a bél épségéről lásd a cinkről szóló cikkünket.

Szükséged van mindkettőre?

Nincs mindenkire érvényes egyetlen válasz. Az étrended, a mikrobiomod, az egészségi állapotod és a szükségleteid különböznek valaki máséitól. A probiotikumkutatás egyes területeken ígéretes, de a bizonyítékok nagyon eltérnek a probiotikum típusától és a használat céljától függően.

Sok egészséges ember számára reális kiindulópont ez:

1. Egyél minden nap rostot különféle növényi ételekből: hüvelyesekből, zöldségekből, gyümölcsből, teljes kiőrlésű gabonákból, magvakból.
2. Természetes módon adj hozzá erjesztett ételeket, például joghurtot, kefirt és savanyúságot.
3. Ha kiegészítőn gondolkodsz, a címkén keresd a törzs nevét, a mennyiséget és azt, hogy ki vizsgálta a terméket.

Biztonsági megjegyzések

Az NCCIH jelentése szerint a probiotikumok súlyos fertőzés kockázatával járhatnak legyengült immunrendszerű embereknél, súlyos betegeknél és koraszülötteknél. Ha immunproblémád vagy krónikus betegséged van, vagy terhes vagy, esetleg szoptatsz, probiotikus kiegészítő szedése előtt beszélj orvossal. A prebiotikus rost túl gyors növelése gázt és puffadást okozhat.

Ökoszisztéma, nem gyorsjavítás

A bélegészség nagy wellnesskategóriává vált, és csábító egyetlen olyan összetevőt keresni, amely mindent „megjavít”. A mikrobiom nem így működik; dinamikus ökoszisztéma, amelyet az étrend és sok más tényező alakít. A szokásaid többet mondanak bármelyik egyes terméknél.

Ha bélközpontú támogatást szeretnél a napi rutinodhoz, a Root Restore terméke az egyik lehetőség a bélrutinhoz; az összetevőkhöz, mennyiségekhez és használathoz a termékoldalon szereplő címkére támaszkodj. Rostforrásként a Relive Greens közzétett összetevőlistája több rostforrás mellett inulint és Bacillus coagulanst is tartalmaz. Egyetlen termék sem pótolja a változatos étrendet.

Források

1. National Center for Complementary and Integrative Health (NCCIH): Probiotikumok: hasznosság és biztonság.
2. Hill C et al. (2014), Nature Reviews Gastroenterology & Hepatology 11:506-514: az ISAPP konszenzusos állásfoglalása a probiotikum kifejezés hatóköréről és helyes használatáról.
3. Gibson GR et al. (2017), Nature Reviews Gastroenterology & Hepatology 14:491-502: az ISAPP konszenzusos állásfoglalása a prebiotikumok meghatározásáról és hatóköréről.

Összegzés

A probiotikum élő mikroorganizmus; a prebiotikum az a szubsztrát, amelyet használnak. Ha a kettőt külön tartod, világosabban olvasod a címkéket és a marketingnyelvet. Kezdd változatos, rostban gazdag étrenddel; majd ha szükséged van rá, tájékozott szemmel válassz kiegészítőt.